Page 36 - Dravakeresztur 100

hagyta a helységeket, egy részük a
biztonságosabb Duna­Tisza közötti
területekre vagy a Dráva túloldalára
menekült.
Drávakeresztúr betelepítésének
időpontját majdnem egészen pon­
tosan meg tudjuk határozni. A ke­
resztúri uradalom jobbágyainak
1715­ös kamarai összeírásában sze­
repel, hogy már másfél éve itt élnek,
miszerint 1713­ban kerültek ide,
ámde korábbi, 1711­es évi adatok is
megemlítik őket.
A település a Pécsi Káptalan bir­
tokába került.
Kiss Géza történész adatai sze­
rint Drávakeresztúron az 1696–
Oltár 1714 közötti időszakban öt adózott
(Fotó: Kollár Ákos) háztartás volt, míg 1720­ban közel
100­150 lakos élt itt, 1784 és 1785
között 182 lakót számláltak. „Drávakeresztúrnak nem volt urbári­
uma, és ezért a földesúr a jobbágyok járandóságát és robotterheit
önkényesen határozta meg. A falu összesen 38 forintot fizetett, job­
bágytelkenként 10 forintot. Minden egyes méhkas után 10 dénárt.
Ezenkívül minden egyes házaspár egy pár csibét és egy teknősbékát
volt köteles a káptalannak beszolgáltatni. Járadandóságaikat azon­
ban 12 dénár és 10 tojás fejében megválthatták.”
A kaposvári Somogy Megyei Levéltárban megtalálható Drávake­
resztúr Mária Teréziától (1717–1780) kapott urbáriuma. A királynő,
tekintettel a lakosság összetételére, horvát nyelvű urbáriumot ado­
mányozott a volt somogyi településnek, szabályozva a jobbágyok
terheit, egyéb kötelezettségeit. A robotterhek mellett előírásszerűen

36