Page 106 - Frankovics_Dravasztara_templom_66
P. 106

starin tördelt_Layout 1  2014.10.22.  11:45  Page 104






                          A reformáció emlékképe és felfrissítése


              A baranyai Drávasztára már az elnevezésében is sejtetni véli a kettős
              identitást, a magyar és a horvát nyelvi kölcsönhatást, ugyanis a folyó
              elnevezése mellett ott szerepel „sztára”, mely a horvát nyelvben öreget
              jelent. A Baranya megye csücskében elhelyezkedő község valamikor
              Somogy megye települései közé tartozott, a Sellye melletti nyolc hor-
              vát község egyikének számított. A történelem viharait, oszmán hó-
              dításait túlélő magyar és horvát lakosság között a török időben egy
              kimagasló férfiú született, e település Sztárai Mihállyal ajándékozta
              meg hazánkat, akinek az anyanyelven történő lutheri tanok buzgó és
              viharos térhódítása következtében Tolnában és Baranyában röpke
              harminc év alatt – 1740–1770 között – közel hetven község tért át a
              katolikus hitről az új hitre. A szomszédos Felsőszentmártonban, ak-
              kori nevén Vaskaszentmártonban 1550-ben már zsinatolnak az osz-
              mánok által meghódított baranyai, tolnai hívők, katolikusok és a
              protestáns vallásra áttértek, melyek közt bírói joggal a sellyei török
              vajda és a pécsi bég mérte az igazságot, azaz a hitvitát eldöntendően
              a protestánsok javára döntött. Úgy ítélkezett, hogy az új tanok képvi-
              selői követik az igaz hitet. Egyben kötelezte a hitvitán jelenlévő dez -
              organizált, szétzilált Katolikus Egyház papjait arra, hogy kezüket a
              Bibliára téve esküt tegyenek, hogy áttérnek az új protestáns vallásra.
              A török hatóság egyúttal kilátásba helyezte, hogy ha a megtértek va-
              lami oknál fogva szándékuk szerint visszatérnének a katolikus hitre,
              nyelvük azonmód levágattatik, vagyonuk elkoboztatik… Egyszóval,
              a reformáció nem éppen békés eszközökkel terjedt e vidék vegyes la-
              kossága körében! Az oszmánoknak a Római Katolikus Egyház jelen-
              tette az igazi veszélyt, s a meghódított dél-magyarországi területeken
              nem szívesen látott katolikus papokat.
                Kis idő elteltével azonban a töröknek egyéb ügyes-bajos dolgai is
              akadván, Sztárai Mihály Laskóra helyezte át székhelyét, ahol irodalmi
              művek írására adta fejét. Szépen szóló énekeket adott elő híveinek,

              104
   101   102   103   104   105   106   107   108   109   110   111