Page 69 - Frankovics_Dravasztara_templom_66

starin tördelt_Layout 1 2014.10.22. 11:45 Page 67

Ona silna nevolja s kojom svoje vjernike udarajući mučiš,
Az sok nyomorúság, melylyel híveidet megsujtod sanyargatod,
S kojima ih jako lijepo privikavaš, učiš k tvojoj ruci,
Melylyel te kezedhez oly nagy szépen őket megszoktatod, tanyítod,
Da se ne izgube, dapače, da budu s tobom, sve vijeke da ih zadržiš.
Hogy el ne vesszenek, sőt veled légyenek, mindörökké megtartod.

Evo s velikom pripremom, ispred mojih neprijatelja, pribavljaš
mi stol,
Im nagy készülettel ellenségem előtt asztalt szerzesz énnekem,
S jednom žrtvom tvoga svetog Sina hraniš moju dušu;
Az te szent fiadnak egy áldozatjával táplálod az én lelkem;
Tješiš me, obilno mi pružaš moju hranu i piće,
Megvigasztalsz engem, megadod bóvségvel én ételem, italom,
I na veliku srditost mojih neprijatelja sačuvaš moju dušu.
Én ellenségimnek nagy bosszúságára megtartod az én lelkem.
Oslobodio si me od slabosti moga smrtnog tijela,
Halandó testemnek ő gyarlóságától megszabadítál engem,
Ovaj svijet mi ne može nauditi sa svojim podmuklostima, jedima,
Ez világ sem árthat semmi álnoksággal, bosszúságval énnekem,
Jer sam ja putem tebe svog glavnog neprijatelja đavola uvjerio,
Mert én te általad fő ellenségemet, az ördögöt meggyőztem,
Da se jedino uzdajući u tebe svoj život kada budem dokrajčio.
Az én életemet csak te benned bízván, mikoron véghez viszem.

Sve ovo ja očekujem od tvoje dobrote i milosti,
Az te jóvoltodból, kegyelmességedből mindezeket én várom,
Jer sva ova velika dostojanstva u sebi ne nađoh,
Mert ezekre való nagy méltóságomat én bennem nem találom,
Zato svakog dana svoga života samo se u tebe mogu pouzdati,
Azért minden napon az én életemben, csak te benned én bízom,

67