Page 69 - Dravakeresztur 100
P. 69
A költő a vibráló napsütésben látja a keresztúri patak égbeme
netelét. Az ellesett pillanat csendjét káromkodás töri meg, harsogó
színű háztetők szakítják félbe. A költő boldogsága határtalan, és kár
is lenne további szavakat pazarolni minderre. Hisz költőnk érez és
láttat. Vele együtt azonban mi is átélhetjük a természet csodáját.
DRÁVAKERESZTÚRI BÚCSÚI EMLÉKKÉPEK
Hányszor is ültünk kerékpárra, hogy eljussunk a távolabbi dráva
keresztúri búcsúba? Az volt az év utolsó, jeles napok egyikén meg
tartott búcsú a Dráva menti horvát községekben, ahova legényként
eljártunk, mégpedig a pestis ellen védő szent Rókus ünnepéhez kap
csolódó.
Lakócsáról indulva vagy Fel
sőszentmártonon át a Dráva töl
tésen vagy Drávafokon és Mar
kócon keresztül jutottunk el e
girbegur ba, majd hirtelen ketté
ágazó településre. Az előbbi út
rövidebb volt, ugyanis falumból
Mártonba a Gyótaierdő mellett
hamar el lehetett jutni, és onnan
már csak egy kis ugrásnyira volt
Drávakeresztúr.
Az idősebbektől hallottam,
hogy a két háború közötti időben
a helyi tanító felesége megtaní
totta az iskolás lányokat a töltött
paprika főzésére. A drávakeresz
túri rokonsághoz jövő távoli és Dráva menti vizek világa
közeli rokonok az addig ismeret (Fotó: Zvonimir Ištvan)
69