Page 70 - Dravakeresztur 100
P. 70

len ételt itt ízlelték meg először életükben. Persze, hogy nyalogatták
          a szájuk szélét. A nagylányok és asszonyok azon nyomban elkérték
          annak receptjét. Nos, ha hinni lehet a mondának, a drávakeresztúri
          híres töltött paprika szép csendben rotyogva a tűzhelyen, elterjedt e
          vidéken, mert hát szívesen adták át titkát a helyiek. Nem készítették
          édesre, mint egyes vidékeken, ahogy szokás. Itt dominált a horvát
          módi. Bármennyire hihetetlen, a Dráva menti horvát gyomor nem
          szereti a cukrozott töltött paprikát, sem pedig a körbe­körbe tekerő­
          dő hajdani rétest, hanem inkább savanykásan és sósan. Előképül te­
          hát a „bošpor” szolgált, azaz a paradicsomszósz, amelybe kolbászt és
          tojást illik tenni, úgy az igazi. Hadd csússzon hát, a nemjóját! Micso­
          da képzavar, akarom mondani, jó az bizony.
            A faluba érve a kultúrotthonba mentünk, ott volt a vigadalom.
          Régi zsúpfedeles, talpasházuk volt még barátunknak, Pandur Marci­
          nak, akit mindenki „figaró”­nak hívott. Göndör hajáról, akár a helyi
          népi költők tíz szótagú „bećaracuk”­ban is megemlékezhettek volna,
          kólóéneklés közben. „Figaró”, a későbbiekben a drávafoki állomáson
          vasutasként dolgozott, győzött is szalutálni, s idejében leengedni a
          sorompót, amely „tizenöt percnél tovább is zárva tartható”. Egyik lá­
          bára sántított egy kicsit, s a vasútállomás épületétől gyalogolni kellett
          a tekerő kallantyúig, amelynek nyomán fel­, illetve leereszkedett a
          sorompó, ha nem is jött a bécsi gyors, itt kanyarodott a foki vasútál­
          lomásra a Sellyéről Barcsra tartó személyvonat vagy a tehervonatok
          valamelyike. A kényszerpihenő alatt integettem is neki, később a fi­
          ammal itt gyakoroltuk a sorompó horvát nyelvű elnevezését „brklja”.
          Marci édesanyja mártoni volt, szívesen fogadott minket Pataki Tibor
          barátommal együtt, aki Drávafokon kitanulta a fodrász mesterséget,
          jól ismerték egymást a Marcival. Később ő is félbehagyta a szakmát,
          Kaposváron sofőr lett, a lánya meg orvos.
            Panduréknál hagytuk a biciklinket. Kefével gondosan lekeféltük
          ruhánkról, majd egy másik kefével cipőnkről az út porát, aztán irány
          a kultúrház. Annak udvarán falombból készült sátor alatt illett egy jó

          70
   65   66   67   68   69   70   71   72   73   74   75